Mit mutat a ragacsos felület?
A ragacsos felületet a Cacopsylla pyricola körtelevélbolha lárváinak mézharmata adja, amelyen korompenész telepedhet meg.
A körtelevélbolha az egyik legsúlyosabb körtekártevő: rezisztenciát fejleszt a rovarölőkkel szemben, és a körtepusztulás kórokozóját, egy fitoplazmát juttat a fába. Az európai fajtákon nagyobb gond, mint az ázsiaiakon.
Sűrű korona és vízhajtások
A sok vízhajtás miatt fontos az évközi hajtásválogatás elvégzése és a nitrogén-lombtrágyázás mérséklése.
A bejáráskor a körte új hajtásait is nézze át, mert a molyok és a levéltetvek mellett a levélbolhát is külön kell keresni. A hasznos szervezetekre épülő védekezéshez a biológiai növényvédelmi oldal segít.
A levélbolha fejlődési alakjainak felismerése
Az imágó nyugalomban tetőszerűen tartja átlátszó szárnyait; teste sötéttől vörösesbarnáig változhat, megjelenése apró kabócára emlékeztet. A szárnyak felső szélének közepén látható sötét folt segíti a faj elkülönítését más levélbolháktól. A peték kicsik, megnyúltak és sárgásak; kézi nagyító segítheti észlelésüket. A lárvák több fejlődési fokozaton haladnak át; az utolsó nimfastádium sötét, feltűnő szárnykezdeményekkel.
Hol tömörül a levélbolha, és mi tartja féken?
A szezon előrehaladtával a levélbolhák a felső, új növekedésen tömörülhetnek, ahol a megfelelő permetfedettség nehezebben érhető el. Ezért termésfejlődéskor a korona tetejéről és szemmagasságból is vizsgáljon hajtásokat, és a leveleken keresse a petét, a nimfát és a mézharmatot.
A természetes ellenségek között zöld- és barna fátyolkák, valamint ragadozó poloskák is vannak. Az almamoly elleni nem szelektív rovarölők ezek állományát is károsíthatják, ami a levélbolha felszaporodását segítheti.
Körte varasodása elleni védekezés: fertőzési források és az engedélyezett szerek keresése
- június 3-án a Dunántúl esősebb területein a leveleken és a gyümölcsökön egyaránt megjelentek a körtevarasodás tünetei.
A körte varasodása elleni védekezés a tavaszi elsődleges fertőzés korlátozására, a nedves időszakok értékelésére és a fertőzési forrás felmérésére épül. A kórokozó Venturia pirina. A lehullott lomb és az áttelelt vesszőelváltozások is tavaszi fertőzési források lehetnek. A Magyarországon engedélyezett szerek a Nébih adatbázisában kereshetők. A szer kiválasztásához a körtére és a varasodásra is szűrjön.
A körte levelét, termését és vesszejét együtt vizsgálja
A betegség bársonyos, sötét olívás-feketés foltokkal jelentkezhet a levélen, a termésen és a hajtáson. A korán fertőzött gyümölcs később torzulhat, a levél pedig ráncosodhat, csavarodhat és idővel berepedezhet. A későbbi másodlagos fertőzés pontszerű fekete foltokkal is jelentkezhet.
A vesszőn fennmaradó fertőzés jelentősége
A másodlagos fertőzésből származó vesszőelváltozásokban fennmaradó gomba tavasszal új fertőzést indíthat. Az előző szezon értékelésekor ezért a fán maradó részeket is nézze át, és a levél meg a termés mellett a hajtásokat is figyelje meg.
Elsődleges és másodlagos fertőzés
A lehullott beteg levelekből tavasszal kibocsátott spórák a fiatal növényi részeket nedves időszakban fertőzhetik. Az elsődleges fertőzésekből képződő további spórák újabb terjedést tehetnek lehetővé. A tavaszi elsődleges fertőzés megelőzése vagy csökkentése a védekezés központi célja.
Vezesse a permetezési naplót egy helyen. Kezdje ingyen.
Levélnedvesség-térképek
A HungaroMet levélnedvességi térképei számított becslések. Külön réteg ábrázolja a csapadék és párolgás egyenlegét, illetve a párás időszakokra épülő közelítést. A fásszárú kultúrákhoz külön számítás tartozik.
Permetszer keresése körte varasodása ellen
A Nébih keresőjében a kultúrák listája csoportokat is tartalmaz, például az almatermésűeket, ezért a csak körtére szűkített keresés kihagyhat egy csoportra bejegyzett engedélyt. A növényvédő szereket csak az engedélyezett módon szabad felhasználni. Ha a keresőben nem talál találatot a körtére, keresse meg az almatermésűek csoportot is, és a találatot mindig az okirat szövegével együtt értelmezze.
Fedettség és hatásmód a kezeléssorban
Az azonos fungicidosztály ismételt használata elősegíti a rezisztenciát, a hiányos fedettség pedig szintén kockázati tényező. Készítménycsere előtt ezért nézze át, milyen hatóanyagokat használt korábban, és hogyan juttatta ki őket.
Fertőzés utáni beavatkozás: melyik időponttól számolnak?
A fertőzés utáni hatás időtartamát a fertőzési időszak kezdetétől számítják, nem a tünetek megjelenésétől. A választott szer engedélyezett időzítését a magyar okiratban ellenőrizze.
Mézharmat és a termés piaci minősége
A levélbolha lárváinak mézharmata a termésre csepeghet. Az ezen megtelepedő korompenész mellett a gyümölcshéj parásodhat, ami rontja a frisspiaci minőséget. A szívogatás és a rovar által a fába juttatott toxin a levéllemez részleges feketedését, sárgulását és levélhullást is okozhatja. A szemlén a ragacsos felület mellett ezeket a levéltüneteket is keresse, és a károsodott levelet meg a foltos gyümölcsöt jegyezze fel ugyanahhoz a megjelölt fához.
A következő tavasz lemosó kezelése
A tél végi tisztogatáskor vágja le a letört, sérült vagy erősen fertőzött ágakat, például pajzstetűvel, vértetűvel, moníliával vagy tűzelhalással fertőzötteket, és távolítsa el a gyümölcsmúmiákat. A lemosó kezelés a körtevarasodás, a monília és a levélfodrosodás kórokozóit is célozza. Metszés közben fertőtlenítse az ollót. A rügyfakadás előtti lemosó permetezés a kéregrepedésekben és rügyfelületeken áttelelő alakokat célozza. Olajtartalmú készítményekkel az áttelelő ízeltlábúak, réztartalmú szerekkel a kéregfelületen fennmaradó egyes baktériumok és gombák gyéríthetők. A kén a lisztharmat áttelelő alakjai ellen használható. A lemosó permetezést száraz, fagymentes, szélcsendes időben végezze. A kezelés 5 °C-tól elvégezhető, a megfelelő hatáshoz 10 °C körüli hőmérséklet kell. A lemosó szerek mind kontakthatásúak, ezért ügyeljen a jó borítottságra. Réztartalmú készítményt az almatermésűeken, így a körtén is, csak sziromhullásig lehet használni. Olyan készítményt válasszon, amely a körte fenológiai állapotához és a célkárosítóhoz engedélyezett.
Almatermésűek permetezése: naplózás és bejelentés
Az almatermésűek közé az alma, a körte, a birs és a berkenye tartozik.
A kezelést a naplóba a munkavégzést követő 24 órán belül be kell jegyezni. Gyümölcsültetvényben nincs 24 órás előzetes bejelentési kötelezettség.
Következő lépés
A megfigyelt károsítóhoz ellenőrizze a készítmény engedélyét, majd a tervezett szedéshez számolja ki a várakozási időt.