Permetezési nyilvántartást kell vezetni az értékesítésre szánt növény vagy növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédő szeres kezelésekről. A 43/2010. FVM rendelet a csávázott vetőmag vetését is ide sorolja. A 10 hektárnál nagyobb összterület egy külön elektronikus vezetési szabály része; a kisebb gazdaság permetezési nyilvántartásának kötelezettségét nem szünteti meg. [1]
A döntés az értékesítési céllal kezdődik
A rendelet 30. § (1) az értékesítési célra szánt növényt és növényi terméket nevezi meg. Az ehhez tartozó előállítás, tárolás és feldolgozás kezeléseit kell nyilvántartani. A termelő a permetezési naplóval tartalmában megfelelő gazdálkodási naplót is használhatja. A kötelezettség meghatározásakor ezért a tényleges tevékenységet és a kezelés tárgyát kell azonosítani. [1]
Írja le a saját helyzetét egy mondatban: mit termel, kinek szánja, hol és milyen növényvédelmi munkát végez. Ha többféle üzemi tevékenysége van, különítse el a szántóföldi termelést, a kertészeti területet és a tárolót. Ez munkaszervezési javaslat a jogszabályi helyzet áttekintésére. Egy rövid, konkrét leírásból könnyebb eldönteni, melyik művelet milyen adatlappal és helyazonosítóval dokumentálható.
Támogatás nélkül is fennállhat a kötelezettség
A Nébih 2026. január 26-i közleménye kifejezetten leírja, hogy az értékesítési célra termelő gazdálkodóknál a növényvédelmi adatok rögzítése attól függetlenül kötelező, vesznek-e részt támogatási programban. Az AÖP- vagy AKG-részvétel tehát további naplófeladatokat hozhat, de az alapvető permetezési nyilvántartást nem a támogatási kérelem keletkezteti minden esetben. [2]
A saját adatlaplistáját több kötelezettség együttesen határozhatja meg. A Nébih kötelezettségi útmutatója ezért azt kéri, hogy az összes érintett előírást figyelembe véve válasszák ki a vezetendő részeket. Az, hogy valamely támogatás önmagában nem kér egy lapot, nem mentesít a más jogcímből vagy a növényvédelmi rendeletből eredő adatfelvitel alól. [3]
Mit jelent a 10 hektár alatti gazdaság?
A 30. § (7) a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodó termelő szántóföldi, rovarölő szeres kezeléseinél írja elő a Nébih elektronikus felület használatát. A szántóföldi besorolást az egységes kérelem hasznosítási kódjaihoz köti. A megfogalmazásban szereplő három elemet együtt olvassa: összterület, kezelés típusa, kultúra besorolása. [1]
A kisebb összterület nem jelenti, hogy a kezelési bejegyzés vagy az éves feltöltés elmaradhat. A 30. § (4) a kezelések 24 órán belüli bejegyzését, a (8) az előző év adatainak éves feltöltését szabályozza. A részletes határidők a bejegyzés és beadás útmutatójában olvashatók. [1]
| Saját helyzet | Melyik kérdést kell eldönteni? |
|---|---|
| Értékesítésre termesztett növény kezelése | A 30. § szerinti nyilvántartás adatai és időpontja |
| 10 hektárnál nagyobb gazdaság, szántóföldi rovarölős kezelés | Közvetlen Nébih-elektronikus vezetés |
| Kisebb gazdaság értékesítési célú növényvédelme | A napló és éves adatszolgáltatás teljesítése |
| Támogatási programban érintett tábla | A további GN-adatlapok és jelölések köre |
| Már közvetlenül eGN-ben szereplő kezelés | Az éves feltöltésnél a már rögzített adat felismerése |
A táblázat döntési sorrend; a kötelezettségek forrása a 30. § és a Nébih kötelezettségi segédlete. [1][3]
A piacon értékesítő vegyes kert külön helyzet
A Nébih GYIK külön kérdést szentel annak, aki házi kertjében többféle zöldséget és gyümölcsöt termeszt, és a piacon is értékesít. A válasz Konyhakertek KHK01 vagy Vegyes hasznosítás VHA01 kódot jelöl. KHK01-ből egy hasznosítási adatsor, VHA01-nél több sor rögzíthető, utóbbinál az egyes növényfajok is felvehetők. [4]
A műveletet a kultúra által elfoglalt területegységre kell rögzíteni, a művelettel érintett terület méretével. A GYIK azt is tisztázza, hogy a művelet nem kapcsolható közvetlenül az adott növényfajhoz ebben a munkafolyamatban. Egy vegyes kerti kezelésnél ezért a saját eredeti feljegyzés is azonosítsa, hol és melyik tényleges kiterjedésen zajlott a munka. [4]
A gazdaság elnevezéséből vagy a kert kis méretéből ne induljon ki az adatok elhagyásakor. A Nébih példájának lényege az értékesítés és a konkrét kultúrához tartozó területi adat rendezése. Az otthoni saját felhasználás és az eladásra szánt termelés tényleges körülményeit külön írja le, hogy a nyilvántartás az érintett munkát tükrözze. [1][4]
Dísznövény, faiskola és nem csak szántóföld
A Nébih GYIK egy körülbelül 1000 négyzetméteres dísznövénytermesztő kérdésére is válaszol. Ha növényvédelmi kezelést végez és értékesítésre termel, vezetnie kell az eGN-t. A felsorolt hasznosítások között a lágyszárú dísznövény FLO01, a dísznövényültetvény FLO02, a dísznövény- és erdészeti faiskola FAT03 kódot kapott a tájékoztatóban. [4]
A dísznövényes és vegyes kerti példák az értékesítési célú növényvédelem konkrét nyilvántartási útjai. Nem érdemes egyetlen „kis kert” kategóriába összevonni őket, ha a termelési helyzet és a rendszerben kiválasztandó hasznosítás eltér. A táblák és létesítmények törzsadatainak előkészítését a 2026-os GN-nyomtatvány útmutatója mutatja be. [4][5]
Raktározás és feldolgozás közbeni kezelés
A naplózási kör a rendelet szerint a raktározásra és feldolgozásra is kiterjed. A kötelező helyadatok között raktár és termesztőberendezés is szerepel. A kezelt kiterjedés terület vagy térfogat lehet. A papírnapló segédlete a raktárt és csávázóüzemet létesítménytípusként említi, és ezek térfogatának köbméteres megadását kéri. [1][5]
A raktárat a saját gazdasági helyjegyzékében külön nevezze el, és a kezelést a tényleges létesítményhez kapcsolja. Ha ugyanannak a növénynek a szántóföldi és tárolási szakaszában is történik kezelés, őrizze meg a helyek megkülönböztetését. Az üzem azonos termékhez tartozó munkái így nem mosódnak össze egyetlen hektáradatba. A mérőszámot mindig a tényleges eseménynek megfelelő mezőből olvassa ki. [1][5]
Csávázott vetőmag: a vetés maga is szerepel
A 30. § (1) a csávázott vetőmag vetését kifejezetten bevonja a permetezési nyilvántartásba. Ha a csávázás máshol történt, a termelőnek a csávázás tényét és az alkalmazott készítményt megnevező vásárlási számlát három évig kell megőriznie. A vetési esemény adata és a vásárlási bizonylat ezért két összetartozó irat. [1]
A Nébih szerint a kezelés dátuma a vetés napja. A dózisadat a vetőmag címkéjéről, ennek hiányában a gyártótól vagy forgalmazótól szerezhető be. A rovarölős, szántóföldi és 10 hektár fölötti helyzethez 24 órán belüli eGN-rögzítés tartozik. A csávázott vetőmag részletes oldala az azonosítókat és a dokumentumok összerendelését külön tárgyalja. [4]
Ki vezeti a felületet a gazdálkodó mellett?
Az eGN ügyintézése saját jogon, meghatalmazással és cégképviselettel is történhet. Az adatbevitelre bevont adminisztrátor személyét és az érintett termelő azonosítását a munkaszervezésben tartsa külön. Az ÜPR-ben a meghatalmazás elkészítése és benyújtása önálló ügyintézési feladat; a napló tartalmi adatai továbbra is a tényleges gazdálkodásról szólnak. [6]
Bérpermetezésnél kérjen olyan munkafeljegyzést, amelyből a termék, időpont, hely, mennyiség és az adott munka kiterjedése azonosítható. A saját átadási jegyzékében tüntesse fel, ki tisztázza a hiányzó adatot és ki viszi fel a sort a megfelelő naplóba. Ez szervezési javaslat a kötelező kezelési adatok összegyűjtéséhez; a 30. § adatlistáját a kitöltési útmutató magyarázza. [1]
Történt-e növényvédő szeres kezelés a kultúrán?
A Nébih eGN-ben új hasznosítás alapállapota a nemleges növényvédelmi nyilatkozat. Ha tényleges kezelés történt, a hasznosításon át kell állítani a jelölést, különben a Növényvédelem műveleti lap inaktív. A GYIK a nyilatkozatot a támogatásokhoz kapcsolódó adatként mutatja be. A valós eseménnyel egyező jelölés a kezelési sor felvételének feltétele. [4]
Az éves üzemi egyeztetésben a kezeletlen területet is különböztesse meg az adminisztrációból kimaradt kezelt területtől. A két helyzetet a munkát végzővel és a tényleges feljegyzésekkel tisztázza. Ne pótoljon egy hiányzó bejegyzést kitalált szerrel, és ne értelmezze a képernyőn maradt alapállapotot a kezelés elmaradásának bizonyítékaként. Az adatok a gazdaság valós folyamatait írják le. [6][4]
A kötelezettség gyakorlati lezárása
A megállapított érintettséget vezesse át egy egyszerű munkalapra: terület vagy létesítmény, kultúra, kezelés típusa, napi rögzítés felelőse, elektronikus vezetési kör és éves egyeztetés. A feladatot végző helyettes ebből ismerje meg, mely műveletek nem várhatnak az évzárási adminisztrációig. Külön jelölje a gazdaság új területeit és azokat a kezeléseket, amelyekről külső szolgáltatótól érkezik az adat.
A bejegyzés után az iratnak visszakereshetőnek is kell maradnia. A permetezési napló őrzési ideje az utolsó bejegyzést követő harmadik naptári év végéig tart. A támogatási és más iratokat a hozzájuk tartozó külön követelményekkel rendezze. A magyar országos áttekintőhöz visszatérve kiválaszthatja a beadáshoz, nyomtatványhoz vagy növényvédelmi sorhoz szükséges következő útmutatót. [1]
Saját célú felhasználás és értékesítési rendeltetés
A rendelet házi kertként a lakott területrészhez kapcsolódó, jellemzően saját felhasználású haszon- vagy dísznövénytermesztő területet határozza meg. A 30. § szerinti vizsgálatban az értékesítési célra szánt növény és növényi termék szerepel. A GYIK piacon is eladó kerti termelőnek külön eGN-rögzítési módot ad. A kert elnevezése mellé ezért a tényleges rendeltetést is oda kell olvasni. [1][4]
A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer vásárlását és saját célú felhasználását a rendelet 5. § (5) szakképesítéshez, engedélyhez nem köti. Ez a termékhez és felhasználási szerephez tartozó rendelkezés. A permetezési nyilvántartás feltételét külön a 30. § állapítja meg; az értékesítésre szánt termelés adatkötelezettségét ne egy eltérő tárgyú képesítési szabályból döntse el. [1]
Termőhely és gazdálkodó a családi vagy közös munkában
A naplóban a termelő és a szakirányító adatai külön szerepelnek. A papírnapló útmutatója a kapcsolattartó eltérését is önálló kitöltési helyzetként kezeli. A gazdaság munkaszervezési jegyzékében ezért legyen azonosítható, kié az adott nyilvántartás, ki végez adminisztrációt, és kitől származik a feljegyzés. A felülethez hozzáférő személy szerepe önmagában nem változtatja meg a tényleges termelőt. [1][5]
Egy közösen végzett munkanapra külön eseménylistát állíthatnak össze az érintett gazdálkodók, helyek és kultúrák megnevezésével. A beérkezett bizonylatot az adott termelő iratához rendeljék, a felhasznált termékmennyiséget pedig a hozzá tartozó munka alapján osszák fel a nyilvántartásban. Ez belső szervezési javaslat: a cél, hogy egy külső olvasó az ismert családi vagy munkatársi rövidítések nélkül is megértse, melyik tényleges gazdasági eseményről szól az adat.
A kisebb területű gazdaság következő munkafázisához a 10 hektár alatti papírnapló kalauza a hivatalos formanyomtatványt és az elektronikus átvezetést rendezi össze.