A csávázott vetőmag vetését is nyilvántartani kell a permetezési naplóban. A Nébih GYIK szerint a kezelés időpontjaként a vetés napja szerepel. A dózisadatot a vetőmag címkéje, ennek hiányában a gyártó vagy forgalmazó adja meg. Ha a csávázás nem a termelőnél történt, a csávázás tényét és a készítmény nevét feltüntető vásárlási számlát három évig kell megőrizni. [1][2]
A vásárlás és a vetés külön esemény
A 43/2010. FVM rendelet 30. § (1) a növényvédő szeres kezelések között kifejezetten említi a csávázott vetőmag vetését. A máshol végzett csávázásról a termelőnél a megfelelő tartalmú vásárlási számla marad meg. A számla a beszerzés dokumentuma; a naplóban a tényleges vetés kerül a megfelelő kultúrához és termőhelyhez. A két irat együtt teszi követhetővé a felhasznált vetőmagot. [1][2]
Készítsen átvételi jegyzéket a vásárolt tételekről. A saját jegyzékében külön oszlopban szerepelhet a beszállító, az átvett termék, a tételazonosító, a címke helye és a későbbi vetési feljegyzés hivatkozása. Ez rendezési javaslat a dokumentumok összekapcsolására. A vetés napját csak a tényleges munka után rendelje hozzá a tételhez; egy tervezett felhasználás ne váljon véletlenül elvégzett műveletté.
Milyen számla maradjon az iratok között?
A 30. § (5) a másutt csávázott vetőmag vásárlási számlájának megőrzését írja elő. A rendelkezés a csávázás tényét és az alkalmazott készítmény megnevezését kifejezetten a bizonylat tartalmához köti. A hároméves őrzés ehhez a számlához tartozik. A permetezési naplóra eltérően megfogalmazott határidő vonatkozik: az utolsó bejegyzést követő harmadik naptári év végéig kell megőrizni. [1]
Átvételkor ne csak a kereskedelmi rövidítést nézze meg. Keresse a tényleges csávázásra utaló megnevezést és a készítmény nevét a kapott dokumentumon. Ha az iratból valamelyik adat nem olvasható ki, a beszállítótól kérjen pontosítást, és a választ őrizze meg az eredeti bizonylattal. A későbbi naplófelvitelhez így nem emlékezetből kell visszaállítani a termékazonosságot.
Címke és dózis: a megfelelő adatforrás
A Nébih a vetőmag címkéjét nevezi meg a dózisadat első forrásaként. Ennek hiányában a gyártó vagy forgalmazó tud tájékoztatást adni. A címke és a bizonylat ezért más kérdést is megválaszolhat: az egyikből a kezelési adat szerezhető be, a másik az előírt vásárlási bizonyítékot adja. A sor összeállításakor mindkettőt ugyanahhoz a vetőmagtételhez rendelje. [2][1]
Ha az irodába több hasonló nevű tétel érkezik, a dokumentumok besorolásánál tartsa meg a zsákon vagy kapcsolódó iraton szereplő teljes azonosítást. A saját jegyzék egy belső referenciaszámot is adhat, de annak megfeleltetése maradjon látható. Egy másik tételhez kapott dózisadatot ne vigyen át azért, mert a növényfaj neve azonos. A hiányzó adatot a megjelölt forrásnál tisztázza.
Vetőmagtétel, szaporulati fok és hasznosítás
A 2026-os papírnapló technikai segédlete a szántó hasznosításánál külön kezeli a vetőmag szaporulati fokát és tételazonosítóját. A minősített vetőmagtételnél a fémzárszám a lehetséges azonosító; a segédlet külön hangsúlyozza, hogy a VTSZ nem fogadható el tételazonosítóként. A szaporítóanyag azonosítását ezért ne keverje a termék vámtarifaszámával. [3]
A segédlet példákat ad a szaporulati fok jelölésére is: SE a szuperelit, E az elit, a megfelelő római szám a szaporulati fokozat, H a hibrid vetőmag javasolt jelölése, TF pedig a tájfajtákhoz tartozó jelzés a megadott feltételek mellett. Ezek azonosító adatok a hasznosítási rétegben, miközben a vetési vagy növényvédelmi művelet a tényleges munkát írja le. [3]
| Irat vagy mező | Mit őriz meg? |
|---|---|
| Csávázott vetőmag vásárlási számlája | A csávázás tényét és az alkalmazott készítmény megnevezését |
| Vetőmagcímke vagy gyártói/forgalmazói válasz | A Nébih által megjelölt dózisadatot |
| Tételazonosító a hasznosításnál | A felhasznált vetőmagtétel azonosítását |
| Vetési naplóbejegyzés | A tényleges vetési időpontot a megfelelő helyen és kultúrán |
| Elektronikus beadott sor | Az eGN-ben benyújtott adatot, a szükséges állapotváltások után |
Az első négy sor értelmezése a rendeletből és a Nébih segédleteiből következik; az elektronikus állapotokat a GYIK külön magyarázza. [1][3][2]
Melyik dátum kerüljön a kezeléshez?
A Nébih válasza egyértelmű: csávázott vetőmag vetésénél a kezelés időpontja a vetés napja. A csávázás korábbi időpontját vagy a vetőmag megvásárlását ne írja ennek helyére. A rendelet a kezelési bejegyzést munkavégzés után 24 órán belül kéri. A határidő-útmutató az első rögzítést és az éves feltöltést külön választja. [2][1]
Ha a vetési munka több naphoz vagy több területhez tartozik, a saját alapfeljegyzésben őrizze meg a tényleges megoszlást. A felület kezdeti és befejezési időpontot is kezel a műveleteknél; az eGN kézikönyve eltérő befejezési napnál kéri a záró dátumot. A tételhez tartozó összes vásárolt mennyiséget ne tekintse automatikusan egyetlen napon elvetett mennyiségnek. [4]
Rovarölős csávázás és 24 órás elektronikus kör
A Nébih GYIK szerint 10 hektárnál nagyobb összterületű gazdaságban, szántóföldi, rovarölő szeres kezelés esetén a csávázott vetőmag vetésének adatát 24 órán belül az eGN-ben kell rögzíteni. Ez a három feltétel a közvetlen elektronikus naplóvezetés köréhez kapcsolódik. Az első nyilvántartás és az éves beadás eltérő kérdés marad. [2][1]
A feltételeket a tényleges csávázószer és a kultúra alapján rendezze. A 10 hektáros szabály a gazdaság összterületét említi. A kezelt tábla mérete külön műveleti adat. Ha a szükséges készítményinformáció a számlából hiányzik, a vetőmag címkéjét és a Nébih által megjelölt gyártói vagy forgalmazói adatot kapcsolja hozzá a tisztázáshoz. [1][2]
Őszi vetés és a következő évi növény
A Nébih útmutatója szerint a betakarítás utáni, következő főnövényhez tartozó talaj-előkészítést, vetést és csávázást a következő évinek jelölt hasznosításhoz kell rögzíteni. A főnövény az egységes kérelemben főnövényként szereplő kultúra. A következő évi jelölésű hasznosítások automatikusan megjelennek a következő naplóban. [2]
A 2026-os eGN megnyitásáról szóló közlemény a korábbi évben ilyen módon felvett szántóföldi kultúrák automatikus átemelését is leírja. A gazdálkodó csak a korábban nem szerepelt, újonnan a gazdaságba került táblákat hozza létre új termőhelyként. A vetési dokumentumban megőrzött helyazonosító segít követni ezt az évváltási kapcsolatot. [5]
A tervezett és a ténylegesen elvetett kultúra eltérésénél a GYIK vetési művelet előtti és utáni helyzetet különböztet meg. A már lezárt előző évi napló téves őszi kultúrájánál a Nébih e-mailes segítséget kérő eljárást ad meg. Az ilyen eltérést ne a korábbi tábla rutinból történő törlésével rendezze. [2]
Vetési technika és megőrzendő felhasználási feltételek
A rendelet 9. § (5) a pneumatikus vetésnél a csávázott magról ledörzsölődő por elsodródásának megakadályozását szabályozza. Ha a csávázószer engedélyokirata előírja, megfelelő csővezetéknek vagy eszköznek, deflektornak a talaj felszínére vagy a barázdába kell vezetnie a port. Az előírás feltétele az adott engedélyokirat. [1]
Az alkalmazott vetőmag dokumentációját ezért az üzemi technológiai feljegyzéstől is visszakereshetően tegye el. A szállítói címke és a vetési esemény összekapcsolása nem pusztán egy számlaszám tárolása. Az adatoknak azt kell érthetővé tenniük, melyik tényleges tétellel dolgoztak, és milyen forrásból állt rendelkezésre a hozzá tartozó kezelési információ.
Tárolás és maradék tétel elkülönítése
A rendelet szerint csávázott termény tárolásához és szállításához külön, a csávázásra feltűnően utaló csomagolást kell használni, amely más célra nem használható. A 43. § a zárt raktárban, más anyagoktól elkülönített tárolást írja le. A csávázott termény és csávázási hulladék élelmezési vagy takarmányozási célra nem használható. [1]
A megmaradt tételre az üzemi jegyzékben külön feljegyzést tarthat fenn. A vásárlási iratból kiindulva megkereshető legyen, mely vetési munkához rendelték a tételt, és mely dokumentum azonosítja a még tárolt anyagot. Ez a saját visszakeresési rend kiegészíti a jogszabályban rögzített elkülönítési követelményt; nem módosítja a termék használatának feltételeit. [1]
Beadás és visszaellenőrzés
A vetési esemény növényvédelmi sorának rögzítése után ellenőrizze a dátumot és a kultúrát, majd a dózis forrását és a megfelelő egységet. A Nébih növényvédő szer mezője listás; hiányzó termék esetén a címke vagy adatainak elküldését kéri. A mezőnkénti kitöltési oldal a keresési és mértékegység-kérdéseket részletezi. [2][4]
Véglegesítse az adatsort, és végezze el a beadást. A rögzített állapotú adat nem szerepel a Nébih-adatbázisban és az exportban. A beadott napló Excel- vagy PDF-kimenetéből válasszon ki egy vetési eseményt, és keresse vissza hozzá a tételcímkét, a számlát és az eredeti vetési feljegyzést. A dokumentumok így ugyanarról a tényleges eseményről adnak összefüggő képet. [2]
Saját csávázás és vásárolt, már kezelt vetőmag
A másutt csávázott vetőmag számlájához kötött külön őrzési szabály mellett a rendelet a csávázás tényleges munkájára is előírásokat ad. A 42. § a kezelt termény maradandó, jól megkülönböztethető színnel történő jelölését, biztonságos munkavégzési helyet és zárt térben megfelelő szellőztetést nevez meg. Élelmiszer vagy takarmány tárolására használt helyen csávázást végezni tilos. Ezek a tényleges csávázótevékenység feltételei. [1]
Az üzemi iratjegyzékben ezért különítse el a saját csávázási eseményt, a külső csávázásról származó beszerzést és az elvégzett vetést. A növényvédelmi napló általános hely- és kiterjedésadataihoz létesítmény és térfogat is tartozhat. A GN papírútmutatója külön csávázóüzem-típust sorol fel, és annak térfogatát köbméterben kéri. [1][3]
A csomagolás felirata és az azonosító kapcsolata
A 43. § a csomagoláson, ömlesztett tárolásnál a prizmán a mérgező csávázószeres kezelésre utaló feliratot vagy azonos tartalmú szöveget kéri. A tárolási elkülönítés és a kezelés jelölése a tényleges tételhez tartozik. A vetőmag tételazonosítója ettől külön nyilvántartási adat, amelyet a hasznosítási lapon a megfelelő dokumentumból kell átvenni. [1][3]
Átvételi próbaként induljon ki egy címkéből: találja meg hozzá a számlát, az üzemi tételjegyzéket és a vetési eseményt. A forgalmazónak feltett kérdésben a tételt azonosítsa, és a hiányzó dózisadatot pontosan nevezze meg. A megkapott válasz ne csak egy általános termékfiókba kerüljön, hanem az érintett vetőmagirat mellé is legyen visszakereshető. A Nébih a címke hiánya esetén ezt a gyártói vagy forgalmazói adatforrást adja meg. [2]
A raktár újrahasználatának külön feltétele
A rendelet 43. §-a a korábban csávázott terményt tároló helyiség más termény vagy takarmány céljára történő használatát takarításhoz köti: külön előírás hiányában nedves felseprést és lúgos vagy mosószeres felmosást említ. A mosóvíz kezelését külön rendelkezéshez kapcsolja. A raktári tisztítás feljegyzését a tényleges helyiséghez rendelje, a vetőmag megmaradt tételének azonosítását pedig ettől elkülönítve tartsa meg. [1]