Az e-permetezési napló használatakor a Nébih elektronikus Gazdálkodási Naplójában, az eGN-ben rögzíti és adja be a növényvédelmi kezelések adatait. Az ügyintézés a gazdálkodó saját jogán, meghatalmazottként vagy cégképviselettel történhet. A kezelést végző személytől származó munkafeljegyzés, az elektronikus adatbevitel és a hatósági adatbázisba történő beadás egymásra épülő feladat. [2][3]
Mit jelent az elektronikus permetezési nyilvántartás?
A permetezési napló tartalmi alapját a növényvédelmi tevékenységről szóló rendelet adja: az értékesítési célú növényi termelés, raktározás és feldolgozás növényvédő szeres kezeléseit kell nyilvántartani. Ebbe a csávázott vetőmag vetése is beletartozik. A megfelelő tartalmú gazdálkodási napló ugyanennek a kezelési nyilvántartásnak a feladatát is teljesítheti. [1]
Az eGN ennél szélesebb adatkezelési felület: a kézikönyv külön munkalapokat ír le a jogosultságokra, termőhelyekre, hasznosításokra és műveletekre. Amikor permetezést visz fel, a kezelési adatot a megfelelő termőhely hasznosításához kapcsolja. Így az alkalmazott készítmény, a kultúra és a terület összefüggése marad követhető az elektronikus naplóban. [2]
A saját előkészítő jegyzetében nevezze meg pontosan a feladatot: munkavégzés dokumentálása, bejelentkezés, adatfelvitel, javítás vagy beadás. Ha több ember dolgozik együtt, ne egyetlen „feltöltve” megjelölést használjanak minden állapotra. A terepi adatok átvételét és az elektronikus beküldés ellenőrzését külön sorban vezessék az üzemi feladatlistán.
Online permetezési napló: a hivatalos belépési hely
A hivatalos ügyintézéshez a Nébih Ügyfélprofil Rendszere vezet. A kézikönyv szerint az azonosítás KAÜ segítségével történik. Belépés után a főoldalon elérhető eGN szolgáltatás, illetve az ügykatalógusban a Növény és talaj → Agrárkörnyezet-védelem → Elektronikus Gazdálkodási Napló beküldése útvonal használható. A „Tovább az e-ügyintézéshez” hivatkozás nyitja meg a napló felületét. [2]
A Nébih eGN tematikus oldala a tájékoztatók és a kitöltési útmutató elérésére szolgál. A napló vezetésére az ügyfélprofilból indított szolgáltatás használható. A belépés részletes előkészítését a Nébih eGN belépési kalauza folytatja. [2][4]
Mielőtt kezelési sort nyit, saját ellenőrzőlistáján egyeztesse a gazdálkodó nevét és a munkával érintett évet. Ha tanácsadóként több gazdasággal dolgozik, az átadott dokumentumok mappáját is ugyanazzal a névvel és tárgyévvel jelölje. Ezt a rendezést a bejegyzés előtt végezze el, hogy az egymáshoz hasonló táblanevek mellett is egyértelmű legyen az ügyfél.
Ki írja be az adatot, ha más permetezett?
A kézikönyv saját jogú ügyintézést, meghatalmazotti és cégképviseleti hozzáférést különböztet meg. Új meghatalmazás az ÜPR „Meghatalmazások” menüpontjában készíthető és nyújtható be. A növényvédelmi szakirányító adatai közben a permetezési nyilvántartás kötelező tartalmának részei. A szakirányító adatának feltüntetését és az ügyintézési képviselet rendezését ezért külön munkalépésként kezelje. [2][1]
Bérpermetezéshez állapodjanak meg a munkaadatok átadásának módjáról. A szolgáltató feljegyzéséből legyen megállapítható a művelet helye, ideje, készítménye, mennyisége és a kezelt kiterjedés. Jelöljenek ki olyan személyt, aki a hiányzó vagy félreérthető adatot tisztázza. Ez szervezési javaslat a rendeletben felsorolt kezelési adatok összegyűjtésére. [1]
A megbízás átadásakor kérje, hogy a szolgáltató a tényleges munkáról adjon feljegyzést. Ha több táblát érintett a nap, a saját összesítőjében táblánként rendelje hozzá az eredeti bizonylatot. A teljes napi termékfogyásból ne találja ki utólag az egyes helyek kezelését. Az adatbevitelt végző a tisztázott munkalapot kapja meg, a nyitott kérdés pedig maradjon külön megoldandó feladat.
Mikor kötelező közvetlenül az eGN-ben vezetni?
A külön elektronikus kör három elemből áll: a termelő 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodik, a kezelés rovarölő szeres, és az egységes kérelem hasznosítási kódjai szerinti szántóföldi kultúrán történik. A Nébih útmutatója ezeknél a kezeléseknél a munkavégzést követő 24 órán belüli elektronikus rögzítést írja le. Önmagában a papírra történő feljegyzést ebben a körben elégtelennek nevezi. [1][2]
A permetezési nyilvántartás első bejegyzésének általános szabálya szintén 24 óra. Az éves adatfeltöltés ettől külön kötelezettség. A gazdaság összterületét a szabály alkalmazásához, a ténylegesen kezelt kiterjedést pedig a művelet adatához rendelje. A 10 hektár alatti papírnapló útmutatója a kisebb gazdaság munkarendjét tárgyalja. [1]
Év, termőhely, hasznosítás: ilyen sorrendben gondolkodjon
A gazdálkodási napló létrehozásakor ki kell választani az évet; ugyanarra az évre egyszer hozható létre napló. Az adott évi adatokat az így megnyitott naplóban kell folytatni. Az új naplóhoz kapcsolattartói adatokat is kér a rendszer. A papírról átvezetett kezelések rendezésekor tehát először az évet, utána az érintett termőhelyet és hasznosítást azonosítsa. [2]
Korábban is művelt, az előző naplóban szereplő táblánál a Nébih örökítést ír elő. A GYIK szerint az örökítés a meglévő termőhely következő évi megjelenítését jelenti. A terület egyszerű újbóli felvétele új termőhelyként nem megfelelő megoldás erre az esetre. A valóban újonnan a gazdaságba került tábla és a tovább művelt korábbi terület eltérő feladat. [3]
Az átvezetési listát a saját helyjegyzékéhez készítse. Írja mellé, melyik eredeti naplólap tartozik az adott területhez, és ki tudja tisztázni a névazonosságot vagy a részterületi munkát. A több évből összeállított dokumentumcsomagban a kultúra évét és a kezelés valódi napját is olvassa hozzá a helyhez.
Miért nem választható a Növényvédelem lap?
Új hasznosítás létrehozásakor alapértelmezett a „Növényvédőszeres kezelés nem történik a Hasznosításon” jelölés. Ilyenkor a Növényvédelem műveleti lap inaktív. Ha ténylegesen volt kezelés, a hasznosítás jelölését át kell állítani, és utána vehető fel a növényvédelmi művelet. Ezt a Nébih külön kérdésként tárgyalja. [3]
A nemleges jelölést a valódi esemény alapján kezelje. Év végi egyeztetéskor kérdezze meg a munkavégzőt, és hasonlítsa össze a terepi feljegyzést a naplóval. Külön listázza a valóban kezeletlen hasznosítást és azt, amelyhez hiányzik a munkaadat. A képernyő alapállapotát ne használja egy hiányzó munkafeljegyzés pótlására.
Mit készítsen elő a kezelési sorhoz?
| Adatcsoport | Az összerendezés alapja |
|---|---|
| Termelő és szakirányító | Név, cím, FELIR és a szakirányítói engedély adata |
| Hely és kultúra | Termőhely-azonosító és a kezelt kultúra megnevezése |
| Időpont és kiterjedés | Tényleges kezelési dátum, kezelt terület vagy térfogat |
| Készítmény és mennyiség | Terméknév, alkalmazott mennyiség és a hozzá tartozó egység |
| Permetlé és betakarítás | Permetléadat, élelmezés-egészségügyi várakozási idő, betakarítási időpont |
A táblázat a rendelet kötelező adatcsoportjait rendezi munkafolyamatba. A részletes mezőmagyarázatot a permetezési napló kitöltése mutatja be. A termék fajlagos mennyisége és a permetlé mennyisége külön adat, saját mértékegységgel. A számérték másolásakor az egység is maradjon egyértelmű. [1][2]
A permetezési napló feltöltése és a beadás állapota
Az eGN-be felvett adatsor először rögzített állapotú. A Nébih GYIK ezt piszkozathoz hasonlítja: szerkeszthető, de nem jelenik meg a hatósági adatbázisban, az exportban vagy az ellenőri nézetben. A sor végén lévő pipa véglegesíti az adatot. A napló adatait az „Adatok beadása” művelettel kell beküldeni. [3][2]
A beküldés utáni Export funkció a már beadott adatokból készít Excel- vagy PDF-dokumentumot. A saját ellenőrzés során a kezelési napot, terméknevet, helyet és mennyiséget olvassa össze az eredeti munkalappal. Az eGN exportálási útmutatója a kimenetek részletes használatához vezet. [3]
A rendszer kötelező mezőket jelöl és ellenőrzéseket futtat, de a Nébih szerint nincs olyan visszajelzés, amely a rögzített tartalom helyességét és teljes hiánytalanságát igazolja. A technikai ellenőrzés eredményét ezért a gazdaság saját tartalmi egyeztetésével kapcsolja össze. A hiányzó eseményt a munkafeljegyzésekből kell felismerni. [3]
Együtt dolgozó ügyintézők és javítások
A kézikönyv egyszerre egy szerkesztési munkamenetet enged a párhuzamos szerkesztésből eredő hibák kizárására. Ha a naplót a „Módosítás” gombbal megnyitotta, az „Adatok beadása” gombbal zárja a munkamenetet akkor is, ha végül nem vitt fel új adatot. A bent maradt munkamenet másik kolléga szerkesztését akadályozza. [2]
Hibás adatsor javítása után ismét véglegesíteni kell az adatot. A véglegesített termőhely törlése a kapcsolódó hasznosítási és műveleti sorokat is törli a Nébih figyelmeztetése szerint. A hibakeresést ezért a konkrét adatsor és a hozzá tartozó eredeti feljegyzés összeolvasásával kezdje. Törlés előtt az érintett kapcsolódó adatokat is azonosítsa. [2][3]
Ha a készítmény nem található a listában
A Nébih GYIK először annak tisztázását kéri, hogy növényvédő szert vagy termésnövelő anyagot keres. Hiányzó növényvédő szernél a termék címkéjét vagy annak adatait az [email protected] címre kell elküldeni a listabővítéshez. A termésnövelő anyagokra külön választ ismertet a hivatal: találat hiányában az „egyéb” listaelem mellett szabad szövegben adható meg a készítmény. [3]
A munkafeljegyzésből készítsen pontos termékazonosítást. A címkén szereplő írásmódot, az eredeti bizonylatot és a felületen keresett nevet egyeztesse a munkát végzővel. A növényvédő szer helyett ne válasszon egy hasonló nevű másik tételt. A megkeresés másolatát őrizze az adott művelet javítási jegyzete mellett, és a válasz után olvassa újra a bejegyzést.
EK-adatok és az elektronikus kezelési hely
A kézikönyv az egységes kérelemmel rendelkező gazdálkodóknál a termőhely és hasznosítás szinkronizálását kötelezőként írja le. A szinkronizálás előtt az érintett táblához nem enged műveletet rögzíteni. A GYIK szerint az EK-ban megadott poligonok viszont nem kerülnek át az eGN-be. A táblák és hasznosítások adategyezését ezért a térképi megjelenítéstől elkülönítve értelmezze. [2][3]
Ha a művelet felvitele elakad, saját hibalistáján először az érintett termőhelyet és hasznosítást nevezze meg. Utána rögzítse, hogy elvégezték-e a szinkronizálást, és pontosan milyen figyelmeztetés látható. A hiba tisztázására szánt jegyzetben a tényleges munkavégzés napját is tartsa meg. A technikai akadály kezelését a gazdaság adatbeviteli felelősével rendezze.
Éves feltöltés és további segítség
A rendelet az előző év kezelési adatainak éves feltöltését írja le, a külön elektronikus körben már rögzített adatok kivételével. A 2025-ös adatszolgáltatás meghosszabbított dátuma 2026. február 2. éjfél volt. A 2026-os permetezési adatokra az útmutató 2027. január 31. napját adja meg. A két tárgyévet a beadási határidők oldala választja szét. [1][4][2]
A Nébihnél beadott növényvédelmi adatokat a hivatal átadja a Magyar Államkincstárnak; a januári közlemény ezek ismételt EK-rögzítését szükségtelennek nevezi. Az eGN adatszolgáltatási kérdéseihez az [email protected] cím tartozik. A hibajelzésben adja meg az érintett évet, gazdálkodót és a hiba pontos leírását, és a saját munkajegyzékében tartsa nyitva a javítandó sort a tisztázásig. [4]