A szőlőültetvény permetezési naplójában a kezelés helye, kultúrája, időpontja, készítménye, mennyisége, permetleve, várakozási ideje és betakarítási adata összetartozik. A szőlőkabóca elleni védekezésnél a megfigyelési dokumentumokat is a kezeléshez rendelje. A Komárom-Esztergom vármegyei 2026-os felhívás ezt permetezési naplóval és növényvédőszer-beszerzési iratokkal nevesíti. [1][2]
Az ültetvény azonosítása a kezelési sor előtt
A nemzeti adatlista helyrajzi számot, táblát, parcellaazonosítót, termesztőberendezést, raktárt vagy GPS-koordinátát sorol a lehetséges helyazonosítások között. A kezelési terület külön adat. A GN 2026-os papírútmutatója az ültetvény hasznosításánál művelési módot és jelenlegi állománysűrűséget is kezel, a termőhelyhez pedig az EK szerinti táblasorszámot kapcsolja. [1][3]
Az üzemi jegyzékben rendelje össze a napi munkában használt dűlőnevet a dokumentált területi azonosítóval. Ha egy területből csak meghatározott részen dolgoztak, a művelet kiterjedését külön jegyezze fel. Az eGN-ben a teljes termőhelyméret alapértéke hektárban vagy százalékban csökkenthető. A másik sorba átmásolt teljes területet ezért a kezelési feljegyzéssel egyeztesse. [4]
Mit kér a szőlőkabócáról szóló megyei felhívás?
A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal 2026-os, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma terjedéséről szóló felhívása a termő szőlőnél a beteg tőkék megfigyelését és kivágását, a kabóca megfigyelését és az ellene való védekezést sorolja fel. Tünetes szőlőnövény találásakor a hatóság értesítését kéri. A dokumentálás példájaként a permetezési naplót és a szerbeszerzési iratokat adja meg. [2]
A felhívás a kötelező védekezési időpontokat a megyei előrejelzési adatokhoz köti. A kabóca elleni kezelések adott területegységen közel egy időben, összehangoltan történjenek a leírás szerint. Ez a megyei felhívás konkrét intézkedési környezete; a dokumentumból ne állítson elő valamennyi magyar szőlőre azonos országos permetezési naptárt. [2]
A saját ültetvény anyagában őrizze meg, melyik felhívásra és területre vonatkozott az egyeztetés. A megfigyelési eredményt dátummal és hellyel kapcsolja a végrehajtott munkához. Külön kezelje a tervezett védekezési időt és a tényleges alkalmazás napját. A szomszédos ültetvénnyel folytatott szervezési egyeztetés segíthet a munkarendben, de a naplóban saját tényleges esemény szerepeljen.
Megfigyelésből kezelési döntés
A Nébih elektronikus kézikönyve a növényvédelmi megfigyeléshez saját megfigyelést és különböző előrejelzési forrásokat is felsorol. Eszközzel végzett megfigyelésnél az eszköz leírására és a beszerzési bizonylatokra utalást említ. A károsító megnevezése, a fertőzés mértéke és a károsító fejlődési állapota a részletes megfigyelési adatok között szerepel. [4]
Egy megfigyelési lap és a permetezési sor közös helyazonosítást használjon az üzemi nyilvántartásban. A megfigyelésben az észlelt állapot, a kezelésben az elvégzett munka legyen olvasható. Megelőzési célú beavatkozásnál a kézikönyv a preventív indok rögzítését is nevesíti. A kezelést az eGN-ben hozzá lehet kapcsolni a megfigyeléshez; a megfigyelés előzetes felvitele biztosítja ezt az összerendelést. [4]
| Dokumentum | Mit kapcsoljon az ültetvényhez? |
|---|---|
| Megfigyelési feljegyzés | Hely, idő, észlelt károsító vagy tünet, forrás |
| Megyei védekezési felhívás | Az érintett terület és időzítési előírás dokumentuma |
| Készítménybeszerzés irata | A tényleges termékhez tartozó bizonylat |
| Permetezési bejegyzés | A végrehajtott kezelés adatai |
| eGN-ből letöltött naplómásolat | A beadott adatok dokumentuma, ha ezt kéri az ügyintézés |
Az első négy kapcsolatot a megyei felhívás és a Nébih megfigyelési útmutatója támasztja alá; a naplómásolat konkrét HNT-felhasználását az alábbi fejezet mutatja be. [2][4][5]
A HNT 2026-os igazoláskérelme
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának 2026-os oldala a növényegészségügyi védekezés támogatásához szükséges, rendeltetésszerű művelést igazoló hegybírói kérelemről szól. Az igazolás az ültetvény területe szerint illetékes hegybírótól a tárgyév október 15. és november 2. között igényelhető a közzétett tájékoztató szerint. A benyújtási határidőt jogvesztőnek nevezi. [5]
A kérelem kötelező melléklete az elektronikus gazdálkodási napló részét képező permetezési napló másolata. Az időszak kezdete előtt és a határidő után benyújtott kérelmek elutasítását is közli a HNT. Ez a konkrét igazolási ügy saját időszaka; ne keverje a permetezési adatok általános éves Nébih-feltöltésének határidejével. [5]
A támogatási iratanyagban készítsen külön jegyzéket az érintett ültetvényről, a kérelemről és a mellé tett naplómásolatról. A HNT forrásoldalának címét a dokumentum 2026-os megnevezésével együtt tegye el, mert a webcímben korábbi évszám is látható. Az ügyet a közzétett dokumentum címe és tartalma alapján azonosítsa, a hasonló régi fájlokkal való névegyezés helyett. [5]
Milyen másolat készülhet az eGN-ből?
A Nébih szerint az eGN napló adatai Excelben és PDF-ben exportálhatók. A Dokumentumok lap megtekintési nézetben érhető el, az adatok beadását követően. A rögzített, még piszkozatként maradt sor nem jelenik meg az exportban és az ellenőri nézetben sem. A támogatási ügyhöz készülő másolatot ezért a beadott adatokkal egyeztesse. [4][6]
A 2026-os nyomtatóbarát export az egyszerűsített papírnapló szerkezetét követi. A bővebb adatkör régi exportformátuma továbbra is elérhető. Az exportkalauz megmutatja a két változat különbségét, a dokumentum generálásának állapotait és a hiányzó sorok ellenőrzését. A címzettnek átadott példányhoz saját jegyzékben rögzítheti, mely formátumot választotta. [7]
Kezdőóra és a szőlő fejlettségi állapota
A Nébih márciusi tájékoztatója szerint a kezdőóra rögzítése az engedélyokiratban előírt időbeli korlátozástól függ. A BBCH-adat akkor szükséges, ha a készítmény felhasználási feltétele a kezelt kultúra meghatározott fejlettségi állapota. A két mező ezért a tényleges készítmény–kultúra alkalmazáshoz tartozik. A szőlő megnevezése önmagában nem dönti el az összes alkalmazás feltételét. [8]
Másolt műveletnél a Nébih eGN-kézikönyve különbséget tesz azonos és eltérő kultúracsoport között. Eltérő kultúránál a BBCH mező üresen másolódik, és új megadás szükséges a véglegesítéshez. A korábbi szőlőkezelés másolásakor is a most megfigyelt állapotot egyeztesse, ne egy korábbi fenológiai értéket tekintsen új megfigyelésnek. [4]
ÉEVI, szüret és területjelölés
Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő és a betakarítás hó/nap a permetezési napló adatlistájában szerepel. A rendelet a betakarítás előtti utolsó kezelés időzítését úgy kéri megválasztani, hogy a várakozási idő a kezelt terület egészén betartható legyen. Két vagy több szer egyidejű használatánál a legszigorúbb felhasználási szabályokat kell követni. [1]
A friss fogyasztásra alkalmas szőlőt termő, kezelt területen betakarítási időszakban az ÉEVI tartamára figyelmeztető táblákat kell elhelyezni a megközelítési útvonal mellett. A rendelkezés más friss fogyasztású kultúrákat és zöldtakarmányt is felsorol. A szüret szervezésénél a várakozási idő útmutatója választja szét az élelmezési és munkavégzési helyzeteket. [1]
Ültetvényes sajátosságok a GN-ben
A papírnapló segédlete az ültetvényes hasznosításnál az adott évi állománysűrűséget, a művelési módot és több, hasznos szervezetekhez vagy megfigyeléshez kapcsolódó adatot is felsorol. Ilyen a madárodúk száma, az ízeltlábú búvóhely, a szexferomoncsapda és a fénycsapda. Az adatlaphoz szükséges mezők körét az érintett támogatási és jogszabályi kötelezettségek alapján kell összeállítani. [3][9]
A megfigyelési eszközök adatát a saját jegyzékben a tényleges ültetvényhez rendelje. Ha egy csapda leolvasását több dűlő értékeléséhez használják, a megfigyelési feljegyzésben az adott következtetés forrása maradjon látható. Egy beszerzési számla a csapda létezését, egy leolvasási feljegyzés az észlelt eredményt, a kezelési sor az alkalmazott beavatkozást írja le. A Nébih útmutatója az eszköz- és megfigyelési bizonyítékok kapcsolatát külön említi. [4]
Éves és napi munkarend a szőlőben
A kezelés utáni első bejegyzésre a 24 órás szabály vonatkozik. A 2026-os papíralapú napló éves elektronikus adatbevitelére a Nébih 2027. január 31-ét jelöli. A nemzeti közvetlen eGN-szabály a 10 hektárnál nagyobb összterületű gazdaság meghatározott szántóföldi rovarölős kezeléseire szól, ezért a szőlőnapló értelmezésénél a kultúra besorolását tartsa meg. [1][10]
A szőlőültetvény dokumentumcsomagjában először a kezelési sort keresse vissza, majd a hozzá tartozó megfigyelést, beszerzési iratot és szükség esetén a megyei felhívást. Az éves összeállításban a HNT-kérelem melléklete külön megnevezést kapjon. Az országos áttekintő a nyomtatványhoz és az eGN-beadáshoz ad további belépési pontot; a kitöltési oldal pedig a konkrét mennyiségi és területi mezőket magyarázza.
A megyei felhívás és az országos károsítólista
A hatályos 43/2010. FVM rendelet 2. §-a a védekezéssel érintett károsítók között az amerikai szőlőkabócát név szerint is felsorolja. A Komárom-Esztergom megyei felhívás ehhez konkrét megfigyelési, hatóságértesítési és dokumentálási utat mutat. A dokumentum szerint a beteg növény nem gyógyítható; a beteg tőkék eltávolítása és a terjesztő rovar elleni kezelés az egészséges növények védelmét szolgálja a felhívás megfogalmazásában. [1][2]
A helyi iratcsomagba ezért a megfigyelt tünethez tartozó dátumot, az érintett tőkék helyét és a ténylegesen megtett intézkedés feljegyzését is rendezze be. Ha hatósági értesítés történt, annak saját azonosítója a megfigyelés mellől legyen megtalálható. Ez szervezési javaslat a felhívásban nevesített intézkedések követésére; az alkalmazandó terméket és időzítést az érintett felhasználási dokumentum, illetve megyei felhívás alapján kell rendezni. [2]
Megfigyelési eszköz és hatékonysági tapasztalat
A Nébih útmutatója a növényvédelmi megfigyeléshez szükséges speciális eszköznél műszer vagy csapda leírását, illetve beszerzési bizonylatát említi. A fertőzés mértéke fokozattal vagy százalékban is rögzíthető, és külön adat a károsító fejlődési állapota. Ezek a feljegyzések a helyhez és észleléshez tartoznak, ezért egy ültetvény munkafolyamatában különüljön el a készítmény kijuttatásának mennyiségi sora. [4]
A rendelet integrált növényvédelmi melléklete az előző évi intézkedések hatékonysági tapasztalatainak figyelembevételét is kéri a következő évi tervezésben. Az idényértékelésben az eredeti megfigyeléshez kapcsolhatja a későbbi eredményt: mi változott a vizsgált helyen, mikor történt újabb leolvasás, és melyik kezelést értékelték? A tényleges tapasztalatot őrizze meg a szezon anyagában, az új év tervezett műveletét pedig külön munkalapra tegye. [1]