# Integrált növényvédelem: megfigyelés, szaporítóanyag és kukoricamoly

URL: https://leafwrit.com/hu/integralt-novenyvedelem-megfigyeles/
Reviewed: 2026-10-29

Az **integrált növényvédelem fogalma**: a helyszíni megfigyelés és az előrejelzés alapján dől el, kell-e beavatkozni az adott területen, mikor és hogyan. A megfelelő hatékonyságú nem kémiai eljárások előnyt élveznek. Az integrált növényvédelem nyolc alapelvét a 43/2010. FVM rendelet hatályos 8. melléklete tartalmazza.

A megfigyelési lap mezőit a 2026. évi GN kitöltési útmutató „8. Növényvédelmi megfigyelések” fejezete szerint töltse ki. Az útmutató az [eGN-oldalon](https://portal.nebih.gov.hu/egn) található.

## Az integrált növényvédelem 8 alapelve: megelőzés a kezelés előtt

A nyolc alapelv sorrendben: 1. megelőzés, 2. folyamatos megfigyelés, 3. a kezelési döntés küszöbértékek alapján, 4. a nem kémiai módszerek előnye, 5. a célnak leginkább megfelelő, legkevesebb mellékhatású szer, 6. a szükséges szintű használat és a legalacsonyabb még hatékony dózis, 7. a rezisztencia megelőzése, 8. az előző évi tapasztalatok figyelembevétele.

**1. Megelőzés.** A károsítók megjelenésének megelőzésére vagy mennyiségük gazdasági kárt okozó szint alá szorítására elsősorban ezek az eszközök alkalmazandók: a kultúrnövény optimális fejlődését és a károsítókkal szembeni versenyképességét segítő agrotechnika; rezisztens vagy toleráns fajta, ahol ez technológiailag indokolt; fémzárolt vetőmag és ellenőrzött szaporítóanyag; talajvizsgálatra vagy a növény tápanyagigényére alapozott tápanyag-utánpótlás.

A károsítók elterjedését a gépek, berendezések és öntözőcsatornák rendszeres tisztításával kell megakadályozni. A gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek és a hasznos élő szervezeteknek fokozott védelme és erősítése is az alapelvek része.

**8. Előző évi tapasztalat.** Az adott évi növényvédelmi technológia tervezésénél az előző évi intézkedések hatékonyságával kapcsolatos tapasztalatokat figyelembe kell venni. Saját megfigyeléseinél ezért úgy azonosítsa a táblát, hogy a következő szezon előkészítésekor is megtalálja.

## Helyi megfigyelés és növényvédelmi előrejelzés

A károsítókat megfelelő módszerekkel és eszközökkel folyamatosan figyelni kell. Megfelelő eszköz a helyszíni megfigyelés, a tudományosan megalapozott előrejelzési és korai diagnosztikai rendszer, valamint a szakirányító javaslata. A saját állományban látott jelenséget és a külső előrejelzés közlését is kösse a megfelelő helyhez, időhöz és károsítóhoz.

A GN „Megfigyelés módja / eszköze” rovata két változatot ismer. Az egyik a saját megfigyelés, amely a növényvédelmi tanácsadóval együtt megállapított veszélyforrások észlelését és helyi előrejelzését is magában foglalja. A másik a speciális előrejelzés, amely külön szerződés alapján, az állami jelzőrendszeren (például rajzási riasztás), sajtótermékekben vagy más módon válik hozzáférhetővé. A megfigyelés módját a károsítóhoz válassza, és a saját megfigyelést a speciális előrejelzéstől külön jelölje.

Ha a megfigyeléshez speciális eszköz (például műszer, csapda) kell, utalni kell az eszköz leírására és a beszerzések bizonylataira, amelyeket az ellenőrzés során megtekintenek. Őrizze meg ezeket a bizonylatokat a megfigyelési lap mellett.

## Mit jelentenek a megfigyelési lap azonosítói?

A „Lap sorszáma” rovatban betelt oldal esetén a nyilvántartás folyamatos sorszámozással a következő oldalon folytatódik. A „Tábla egyedi azonosítója” olyan elnevezés, amely alapján a termőterület könnyen azonosítható. A „Tábla / másodvetés sorszám EK” az adott évi, a Kincstárhoz benyújtott egységes kérelem szerinti azonosító.

A saját táblanév és az EK-sorszám ugyanazt a területet azonosítsa. A helyszínen dolgozó munkatárs gyakran az üzemi elnevezéssel dolgozik, a hivatali adatok viszont az adott évi kérelem szerinti sorszámhoz kapcsolódnak, ezért a két külön mezőt ennek megfelelően töltse ki. Ellenőrizze, hogy a megfigyelési lap nem egy másik év hasonló nevű táblájához került.

A „Hasznosítási kód” a termesztett növény kódja a 20/2025. (IV.7.) számú Kincstár Közlemény 1. számú mellékletében felsorolt listából. „A termesztett növény fejlettségi állapota (BBCH érték)” a kultúrnövény BBCH skála szerinti fenológiai stádiuma.

## Időpont és a megfigyeléssel érintett terület

A „Művelet időpontja (-tól -ig)” mezőben a megfigyelés kezdő és záró dátumát kell megadni; a megfigyelés a kezelést megelőzően vagy a kezelés dátumával megegyező napon történhet. Egynapos műveletnél elegendő az adott napot beírni, záró dátum több napon át végzett műveletnél adandó meg. A megfigyelés időpontját a tényleges megfigyeléshez kösse; a később elvégzett permetezés időpontja külön esemény.

A „Művelettel érintett terület nagysága” rovatba a művelet által érintett terület kerül hektárban, négy tizedesjegy pontossággal. A termőterület azonosítása és a bejárt vagy megfigyelt terület megadása eltérő szerepű adat: jelölje meg, melyik tábláról és annak mely részéről származik a döntéshez felhasznált megfigyelés.

A megfigyelés bejegyzésének mindig meg kell előznie a növényvédelmi intézkedést, a növényvédelmi célú agrotechnikai eljárásokat is beleértve. A válaszintézkedéseknél a megfigyelésre a „6. Agrotechnikai műveletek” vagy a „9. Növényvédelem” lapon kell hivatkozni.

## Károsító, fertőzési mérték és fejlődési állapot

A „Károsító neve / védekezés oka” rovatba a védekezést szükségessé tevő károsító neve kerül; károsító a potenciális gazdasági jelentőséggel bíró kórokozó, gyomnövény vagy kártevő. Rögzíteni kell minden tényezőt, amely a kezelés vagy más intézkedés szükségességét megalapozza, például a külső környezeti tényezőket vagy az előrejelzések eredményét, az előrejelzés forrásának megjelölésével.

„A károsító fertőzés mértéke” rovatban a károsítás mértékét százalékban vagy fokozat szerint (csekély, közepes, magas) kell rögzíteni; preventív kezelésnél azt, hogy a védekezés megelőzési célzatú. A jellemzést a tényleges megfigyelés vagy a megelőzési indok alapján válassza, és a gazdaságon belüli adatátadásban ugyanazzal a jelentéssel használja.

„A károsító fejlődési állapota” a károsítóra vonatkozik, a BBCH-érték a kultúrnövényre. Rovarkártevőnél ez lárva vagy imágó (kifejlett rovar), gyomnál például csíranövény, 2–6 leveles állapot vagy virágzás. Kórokozók fejlődési állapota szabad szemmel nem állapítható meg, ezért a mezőbe ne írjon a növény állapotából kitalált károsító-stádiumot.

## Mikor vezet a megfigyelés kezeléshez?

A termelő a folyamatos táblaszintű és károsító-előrejelzés (monitoring) eredményei alapján, illetve szakirányító igénybevételével dönti el, kell-e érdemi intézkedést alkalmazni, és ha igen, mikortól és milyen kezelésre van szükség. A kezelési döntésnél a konkrét területre, terményre, éghajlati és időjárási viszonyokra meghatározott, tudományosan megalapozott károsítási küszöbértékeket kell figyelembe venni.

## Szükséges szintű beavatkozás és rezisztencia

A növényvédő szerek használatát és az egyéb beavatkozásokat a szükséges szinten kell tartani. Az engedélyezett dózishatárok figyelembevételével a lehető legalacsonyabb, még hatékony dózisra kell törekedni, hogy a rezisztencia ne alakuljon ki. A beavatkozás tervezésekor együtt mérlegelje a célt, a hatékonyságot és az adott engedély feltételeit.

A kezelések számát a károsítók gazdasági kártételi küszöb alá szorításához szükséges minimális számhoz kell igazítani. Foltszerű előfordulásnál lehetőség szerint foltkezelést kell alkalmazni úgy, hogy az ne növelje a rezisztencia kockázatát. Ezért érdemes a megfigyelésnél a területi lehatárolást is rögzíteni: a későbbi kezelési döntésben hasznosul.

## Hogyan különül el a megfigyelés és az eGN-adatszolgáltatás?

A növényvédelmi megfigyelést dokumentálni kell, de a rendelet alapján jelenleg nem kötelező az e-GN felületén rögzíteni.

## Növényútlevél faiskoláknak: regisztráció, címke és tételek

A faiskolai növényútlevélnél **először a kiállítási jogosultságot, utána a tételhez rendelt címkét ellenőrizze**. Növényútlevelet kizárólag regisztrált termelő vagy vállalkozó állíthat ki, aki teljes körű felhatalmazással rendelkezik. A korábbi részleges felhatalmazások rendszere megszűnt.

### Jogosultság: mit rendezzen az ügyintézéshez?

A kiállítási jog megszerzéséhez online regisztráció és a Nébih online oktatási tananyagának elsajátítása, sikeres online vizsga (tanúsítvánnyal), a 2016/2031/EU rendelet 91. cikke szerinti saját kockázatkezelési terv és a nyilvántartásba vételi / adategyeztetési űrlap kitöltése szükséges. Az űrlap benyújtási határideje minden év április 30.

A felhatalmazást a vizsgatanúsítvány birtokában, a kitöltött űrlap és a kockázatkezelési terv benyújtásával a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályán, személyesen vagy e-Papír szolgáltatáson keresztül lehet igényelni. A képzésről és az ügyintézésről a [felhatalmazás oldala](https://portal.nebih.gov.hu/-/valtoznak-a-novenyutlevel-kiallitasra-torteno-felhatalmazas-feltetelei) ad tájékoztatást.

### A növényútlevél kötelező címkeelemei

A címkén a következő elemeket ellenőrizze.

| A címke eleme | Mit ellenőrizzen? |
| --- | --- |
| EU-zászló és „Plant Passport” felirat | Jól felismerhető legyen, hogy ez növényútlevél. |
| A | Olvassa el a növény botanikai nevét. |
| B | Egyeztesse a kiállító ország kódját és a vállalkozó hatósági regisztrációs számát. |
| C | Kapcsolja a nyomonkövetési kódot a megfelelő tételhez. |
| D | Nézze meg a származási ország megjelölését. |

A már kinyomtatott növényútlevél adatai utólag nem írhatók rá és nem törölhetők róla.

### Tálcabontás és távértékesítés

Tálcás növény megbontásakor az eredeti növényútlevél érvényét veszti. Ha a növényeket kisebb egységekben vagy egyesével értékesítik tovább, minden darabot új, önálló növényútlevéllel kell ellátni, amelynek kiállításához a kereskedőnek teljes körű hatósági felhatalmazás kell. A saját folyamatot még az egységek szétválasztása előtt egyeztesse.

Internetes értékesítésnél minden ültetésre szánt növényhez növényútlevél kell. A végfelhasználói közvetlen értékesítés könnyítései távértékesítésnél nem alkalmazhatók. A hatósági egyeztetésben ezért a vevő személye mellett az értékesítés módját is nevezze meg.

### Szaporítóanyag-kísérő okmány és útlevél

Dísznövény-szaporítóanyagnál és zöldségpalántánál kísérő okmányként a Nébih Szaporítóanyag-kísérő okmánya vagy a forgalmazó bármely, az árut kísérő bizonylata (például számla, szállítólevél, címke) használható.

Az okmányon szerepelnie kell az „EK minőség” megjelölésnek, a HU tagállami kódnak, a Nébih nevének, a forgalmazó nyilvántartási vagy engedélyszámának és nevének, az egyedi sorszámnak, a naptári hét- vagy tételszámnak, a kiállítás dátumának, a faj botanikai nevének, a fajta (ha van, az alany) nevének és a szaporítóanyag mennyiségének darabban vagy tömegben. Harmadik országból származó szaporítóanyagnál az előállító ország neve is kell. A növényútlevél A–D mezőit ne bővítse minden kereskedelmi adattal; ezek a kísérő okmány adatai.

Gyümölcs- és szőlő-szaporítóanyagnál a minőségtanúsítási rendszerben kiállított, növényútlevéllel kombinált címke szolgál. A faiskola saját ügyintézésében tisztázza, mely minőségtanúsítási és növényegészségügyi irat tartozik az adott anyaghoz, és ki jogosult azt kiállítani.

## Kukorica növényvédelme: kukoricamoly és szármaradvány

### Kukoricamoly: mit okoz a levélen és a száron?

Az európai kukoricamoly fiatal lárvái a leveleken táplálkozva apró, kerek rágásnyomokat okoznak. A nagyobb lárva a levélfőérbe és a szárba is befúr.

A szárjáratok megzavarják a víz, a tápanyagok és az asszimilátumok mozgását a növényben, a szárban és a csőnyélben lévő járatok pedig szárdőlés és csőlehullás miatti betakarítási veszteséget okoznak. A szemlén a rágásnyomokat és a növény állékonyságát külön vizsgálja.

### Szármaradványok: kötelező kezelés április 15-éig

A kukoricamoly lárvái szármaradványban telelnek.

A termelőnek és a földhasználónak a kukoricamoly ellen legkésőbb minden év április 15-éig a kukorica-, cirok- és kenderszár-maradványokat talajba forgatással vagy más módon meg kell semmisítenie. Forgatás nélküli talajművelés kizárólag akkor végezhető, ha a táblán az előző évi növényállomány kukoricamoly-fertőzéstől mentes volt.

### A kukoricamoly életciklusa

Tavasszal a lárvák bábozódnak, majd kibújnak a lepkék. A kifejlett kukoricamolyok sűrű növényzetben gyűlnek össze és párosodnak. A nőstények a levélfőér közelébe tojnak; a tojáscsomó a levél fonákán található, a tojások zsindelyszerűen fedik egymást. A tojáscsomót és az élő hernyót külön rögzítse a megfigyelési lapon.

Ha füves szegélyben lát lepkét, azt a kukoricalevélen talált tojáscsomótól külön írja le, nevezze meg a növényzetet és a táblához viszonyított helyet. A szárban táplálkozó lárvákat szárvizsgálattal keresse.

## Következő lépés

A beavatkozást az azonosított károsítóhoz és a megfigyeléshez kapcsolja. A kezelések rögzítését a [permetezési napló útmutatója](/hu/permetezesi-naplo-kitoltese/) írja le, a hasznos szervezetek védelmét a [biológiai növényvédelem](/hu/biologiai-novenyvedelem/) oldala.